Log Out
BlogTalkRadio uses cookies. By using our services, you're agreeing to our Cookies Policy. Got it
Our Terms of Use and Privacy Policy have changed. We think you'll like them better this way.
Kedves Anyukák, Apukák, Nagymamák és tanárok köszönöm ereje két irányban hat (vagy még annál is több) :
mi lenne ha nem a gyerekre szólnánk rá ezentúl, hogy 'köszönjed meg szépen a Mamának'?
mi lenne ha nem lennénk szégyenlosek és képesek lennénk arra, hogy megkérjünk másokat arra, hogy köszönjék meg PONTOSAN azt ahol mi nem vagyunk 100%-ig biztosak magunkban?
Mi lenne ha valaki megkér minket arra, hogy köszönjük meg neki valamit, akkor kritizálás helyett találnánk valamit miért hitelesen tudnánk lelkesedni? Tudod, hogy semmi nem totál csod? Milyen változásokat érnénk evvel el mindkettonk életében?
Mi van akkor, ha te vagy a legnagyszerubb ajándék a világnak, önmagadnak és ezek mindenségének? szeretnéd ezt megmutatni?
Mi van akkor ha ez valami olyan mint amit még soha nem képzeltél és terveztél? És valahogy mégis olyan mintha mindig is errol álmodtál volna a legmélyebb álmaidban? A kérdés az, hogy rémálmok vagy vágyálmok ezek?
www.facebook.com/maria.accessbars
www.facebook.com/birgitta.thewlis
http://www.accessconsciousness.com/fac_detail.asp?mid=103